„Drage Hrvatice i Hrvati!“
 

Lipe pozdrave iz stare domovine, iz lipoga Gradišća. Lipo je živiti u ovom djelu sridnje Europe. Vi ste morali iz bilo kojih uzrokov pojt u daleki svit. Trbuhom za kruhom.
Svenek pišem o multikulturnosti gradišćanskoga tla. Sada pišem po prvi put i na mađarskom (ugarskom) jeziku. Zač? Peljam dvi Dvojezične gimnazije pod jednim krovom. Jedna gimnazija je nimško-hrvatska za nas Hrvate i za sve ljude, ki imaju interes za hrvatski jezik. A druga gimnazija je nimško-mađarska za Ugre ovde u Gradišću, posebno u Bortanskom kotaru. Interes za mađarski jezik isto velik kod Nimcev u Gradišću. Mađarska je od 2004 dil Europske unije. Ufam se da će zemlja Hrvatska dojt vrijeda u Europsku uniju. Onda će i hrvatski jezik dostati još veći ugled, ali i sada svi drugi cijenu naš mili hrvatski jezik, tako da ne doživimo nikakovih napadov na našu hrvatsku kulturu u Gradišću.
Polovicu mista za pisanje u ovom časopisu „Burgenländische Gemeinschaft“ ću sada prepustit mađarskomu jeziku. Ja ću vas i dalje informirat malo o žitku u Gradišću. Moje misli kanim vam na hrvatskom jeziku dalje dat.
Uz najlipše želje i čuda sriće i zdravlja u ovom novom ljetu 2007 vam šalje
 

Martin Zivkovits

 

„Kedves magyarok!“
 
Szívélyes üdvözlet Burgenlandból illetve Nyugat-Magyarországról. Az Ön/Önök elödjei sokféle miatt hagyták el vidékünket. A messzi világba költöztek.
Miért írok magyarul? Ki vagyok én?
Magyarul írok, mert ugyanúgy mint Önök én ist szeretem a magyar nyelvet és kultúrát. Magyarul írok, mert szeretném ha megőriznék ennek a területnek az emlékét. Magyarul írok, mert a Kétnyelvű Gimnáziumot (német – magyar)
vezetem Felsőőrben (Burgenlandban).
Hogy én ki vagyok? Zsivkovits Mártonnak hívnak. 1955 – ben születtem Stinatzban/Stinjakiban/Pásztorházán (Burgenlandban).
Az anyanyelvem horvát. Magyart Debrecenben tanultam, 5 – ször voltam a Nyári Egyetemen. Az édesapám Simon (szül. 1909) az akkori Magyarországon végezte el a kötelező 6 évet az iskolában. Az édesanyám Mária (szül. 1914) még az első osztályt 1920 – től 1921 – ig Magyarországon végezte el. Mindkét szülőtől szeretetet és tiszteletet tanultam a magyar nyelv iránt. Érződött, hogy egyszer ez volt hivatalos nyelv. A magyar nyelvben megtapasztaltam a kultúra és a „noblessz“ értékét.
Kedves olvasók, ezáltal szeretném Önökkel a magyar nyelven keresztül a kapcsolatat felvenni.
Tisztelettel

Zsivkovits Márton
BG-HomeSeitenanfang
Burgenlaendische Gemeinschaft 1-3 2007 Nr.401 Zeitungsarchiv